Tál, tál, komatál

Tál, tál, komatál Eddig csak egyik oldaláról ismertem a komatálazást. Jó jedi lovagként többször vittem már ebédet kismamáknak. Jó is az: ha épp úgy van, behívnak, válthatunk pár szót, megcsodálhatom a kisbabát. Mindig nagy a cukiságfaktor. Mellesleg én szeretek főzni. A gyerek és munka mellett viszont nem sok időm volt rá, de ilyenkor legalább főztem. … Tovább olvasom

Üdv a fedélzeten, picifiú! – Szüléstörténet

A szombat esti farsangozásban jól elfáradtam, így a vasárnapot pihenéssel töltöttem volna, ha férjem nem lett volna beteg. Így Emit végül felváltva szórakoztattuk, természetesen nem aludt délután, úgy látszik, ő nem fáradt ki annyira a bulizásban. A hosszú nap után este 11-kor sikerült végül elaltatni. Február 7-e volt (egy nappal a kiírt dátum után voltunk), … Tovább olvasom

A kötés (meg)szeretete :)

Az Anyahajó Anyaközpont szervezésében egy vállalkozószellemű anyukának köszönhetően tavaly novemberben elindult a Tűre fel! – Réka Kötő/horgoló Klubja, aminek hála mára én is megtanultam a kötés alapjait. Nagyszerű tanító néninknek , Rékának külön hálás vagyok, hogy bevezetett a kötés rejtelmeibe és így az egy hónapon belül érkező Benikémnek csodálatos ruhadarabokat gyárthattam és gyártok is folyamatosan, … Tovább olvasom

A MACI ügy – 1. Hogy kerültem én ide?

MI A MACI? A MACI a magyar civilszervezetek közösségét jelképező figura. A MACI bemutatja, mi mindent tesznek a magyar civilszervezetek. Nincs könnyű dolga, mert a számtalan civilszervezet sokszínű, az élet legkülönfélébb területein működik. Ezen túl a MACI azt szeretné, ha segítségével a legtöbb magyar megtalálná azt a civilszervezetet, amely életét jobbá, teljesebbé teszi, ahol alkotó … Tovább olvasom

Blanka összegzése az Anyahajó Anyaközpont szervezői csapatának coaching folyamatáról – 1. rész, a tárgyilagos

A munka 2015 október 15- december 3. között zajlott, kéthetente, összesen 4 alkalommal találkoztunk. Kiváltója 2015. október 2.-i levelem,  mely felbolygatta a kedélyeket, egyeseket kétségbe ejtett, másokat vállalásokra ösztönzött, de mindenkit arra indított, gondoljuk újra működésünket.

Tavaly, idén, jövőre

Tavaly ilyenkor az akkori aktív gárdával sok-sok délutánt töltöttünk együtt: akkor írtuk a norvég pályázatot. Megterveztük az előttünk álló 1-másfél évet. Jó mulatság volt, sok jó ember kis helyen, fogyott bőven zöldségchips, kókuszlikőr, post-it. A cél az volt, hogy létrehozzunk a magunk számára egy anyaközpontot. Olyat, amit mi találunk ki, amit mi működtetünk és aminek … Tovább olvasom

Egy sima, egy ford…., ööö inkább legyen még egy sima…

… avagy Edina szubjektív beszámolója a kötő/horgoló klubról: Anno a suliban tanultunk horgolni meg kötni, háztartásvezetés szakkörön. A horgolás már akkor is ment, a kötés kevésbé, sőt, extra béna voltam hozzá, még jó, hogy nem osztályozták. Felnőtt koromban ezért a kötőtűt (amit unokatesóim nagyijától kaptam egyébkét, és amiről kiderült, hogy ilyet manapság már nem használ … Tovább olvasom

Ilyen volt a baba-mama börze…

Blanka: „Még soha nem vettem részt börzén, ez meg is látszott az eladói rutinomon. Ennek ellenére ­- és úgy, hogy sok szuper holmit vettem – ­nem mínuszban fejeztem be a napot! Ez az anyagi vonatkozás. És a többi: