Mi fán terem az Anyahajó?

Budapest IX. kerületében van egy barátságos lakótelep, amit József Attiláról neveztek el. Közkedvelt hely ez, hiszen – ahogy mondani szokás – tele van zölddel, ráadásul saját kis “városközpontja” van piaccal, gyógyszertárakkal, benzinkúttal, kisebb és nagyobb boltokkal, pékségekkel.

Egy kis sziget ez, ahol öröm élni. Így gondoljuk ezt mi is, lelkes József Attila lakótelepi anyukák, aki úgy döntöttünk, igenis álmodunk egy nagyot, és létrehozunk egy anyaközpontot itt a lakótelepen. Az igazság az, hogy már ezer éve ezt csináljuk, csak eddig nem hívtuk magunkat anyaközpontnak. 🙂
Két mottónk van: „Kell egy hely, ami összeköt!” és „Itt mindenki ért legalább egy dologhoz!”.
Székhelyünk még nincs, telephelyünk viszont rengeteg, ahová különféle programokat szervezünk a lakótelepen élő anyukáknak és gyermekeiknek.

Van Horgoló-körünk a horgolás szerelmeseinek, és volt Hordozó-körünk is, ahol mindenféle hordozó eszközzel ismerkedtünk meg szakértő segítségével. A múlt idő annak szól, hogy eme kör időközben átalakult Kötődő körré, és a hordozás mellé odakerült minden olyan téma, ami családi, nevelési kérdésekkel kapcsolatban felvetődik bennünk.

Lelkesen részt veszünk a legkisebb közösségi tér, A Doboz mindennapjaiban, és a tudatos vásárlás fontosságát is igyekszünk képviselni a YouTyúk és a Biodobozprogram működtetésével.

Minden kedden játszóházra hívjuk a gyerekeket és szüleiket, hogy aztán csütörtökönként meg kiengedjük a gőzt a „gyerekmentes övezetben” egy kis társasozás, sok-sok beszélgetés és hatalmas nevetések közepette.

És mert tudjuk, hogy Mens sana in corpore sano, minden hétfőn este bevesszük a futópályát, és csak futunk, és futunk, meg kicsit – vagy sokat – beszélgetünk, edzünk, nyújtunk.Bár önkéntes alapon szerveződtünk meg, és ezt az elvet szeretnénk követni mindvégig, jól tudjuk, hogy létezésünkhöz és terveink megvalósításához külső támogatásra is szükség van. Annak érdekében, hogy ebbe az irányba is elindulhassunk, egyesületi formában kívánunk majd működni, ám ennek a megvalósítása még egy kicsit várat magára. Reménykedünk, hogy nagyon kicsit.

Azt tűztük vitorlánkra, hogy létrehozunk egy közösséget, melynek tagjai segítik egymást, tanulnak egymástól, feltöltődhetnek, és megélhetik azt az álmot, hogy az anyák pontosan tudják, mi a jó családjaiknak, és ezért együtt képesek is tenni.
Mindenkit szívesen látunk, aki úgy érzi, szeretne minket megismerni, és részt venni törekvéseinkben.
Anya, hajóra fel!
0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük