Gyerekkönyvek a fenntarthatóságról címmel könyvszemlét és kerekasztal-beszélgetést tartottunk az Anyahajó Anyaközpontban november 26-án. Meghívott vendégeinkkel alaposan körüljártuk a kérdést, vajon lehet-e gyerekeknek a mese nyelvén olyan bonyolult és súlyos dolgokról beszélni, mint a klímaváltozás vagy a globális-lokális összefüggések. Mimó és Csipek meséi, Szimona és Zsabka története, Egérke enciklopédiája vagy A medve és a kardja kézzelfogható (sőt, lapozható és olvasható) bizonyítékai annak, hogy a válasz IGEN. Sőt, nem csak lehet, de érdemes is akár kisgyerekkortól kezdve forgatni ezeket a gyönyörű könyveket, hiszen a minket körülvevő világ megismerését és a róla való gondoskodást nem lehet elég korán kezdeni.
Az alábbiakban Mészáros Melinda beszámolóját olvashatjátok a programról. A fotókat szintén ő készítette!
A könyvválasztás varázsa
Amikor a kezünkbe veszünk egy könyvet, egy kalandot ragadunk meg – olyat, amit mi választunk, irányítunk és szabadon élvezünk. Bárhová visz minket a könyv, szívesen megyünk, elmerülve egy számunkra megalkotott világban.
Az életben nem mindig választhatjuk meg, mi történjen velünk. De amikor gyerekkönyvet választunk, pontosan tudjuk, mit viszünk be otthonunkba. Ez a szabadság az olvasás igazi varázsa: időt szánni valamire, amit valóban szeretnénk megtapasztalni, és – a gyerekkönyvek esetében – amit szívesen megosztanánk a kicsikkel.
Nem csoda hát, hogy nem akármilyen könyvet viszünk be az olvasási idő védett terébe. Az általunk választott történetek a szülői kezünk meghosszabbításává válnak. Magukban hordozzák értékeinket, reményeinket, beszélgetéseinket. A könyveken keresztül a gyerekek használják a képzeletüket, gondolkodnak, kérdeznek, játszanak és átalakítják a világot – akárcsak mi is.
Hol a helye a nehéz témáknak?
Hogyan illeszkednek a bonyolultabb témák, mint például a klímaváltozás és a „zöld gondolkodás”, ebbe a védett térbe? Foglalkozhatunk ezekkel anélkül, hogy megijesztenénk a gyerekeket? Ösztönözhetjük őket arra, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan éljünk a világban, ha holnap is biztonságban akarjuk érezni magunkat?
Egyre nagyobb szükség van arra, hogy beszéljünk ezekről és újragondoljuk, hogyan élhetnénk együtt a természettel, ahelyett, hogy egyszerűen csak használjuk. Szerencsére egyre több könyv jelenik meg a környezettudatosságról nemzetközi szinten és Magyarországon is. De mielőtt belemerülnénk abba, hogy mit kínál ma Magyarország, érdemes megvizsgálni a kulturális hátteret.
Trash talk vagy komoly biznisz: a klímatudatosság furcsa útja
A Nyugatot a fogyasztás formálta – és vele együtt lassan, de biztosan megjelent a környezettudatosság suttogása is. Az 1970-es években a Szezám utca Oscarja egy kukában lakva már hulladékról és felelősségről beszélt a gyerekeknek. A klímatémák azóta bejárták a világot, bár nem mindenhol ugyanolyan ütemben.
A klímaváltozás mélyen kulturális téma. Egyes közösségek, különösen az amerikai őslakos nemzetek életében a természettel való harmónia mindig is központi szerepet játszott. A nyugati társadalmakban a klímatudatosság megkerülhetetlenné vált, miután az életmódunk okozta károk korai jeleit már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Azokon a helyeken azonban, ahol a mindennapi túlélés már eleve küzdelem, a klímaváltozás távolinak vagy elvontnak tűnhet. Amikor az élelem, az egészség és a biztonság bizonytalan, egy újabb veszély – legyen az bármilyen globális is – egyszerűen hátrébb kerül a prioritási listán.
Ironikus módon a környezettudatos megoldások gyakran megkönnyítik az emberek számára a túlélést, a megfelelő információ azonban nem mindig jut el azokhoz, akiknek szükségük van rá. Magyarország valahol középen helyezkedik el Kelet és Nyugat között, képes az innovációra, mégis gyakran korlátozzák az oktatás, a demokrácia és az egészségügy terén felmerülő, saját, rendszerszintű problémái. Ennek ellenére Magyarország tele van gondolkodó, gondoskodó emberekkel, akik egészségesebb életmódra vágynak – és a gyermekkönyvek ehhez jó kiindulópontot adnak.
Magyarországon nincs hiány a témával foglalkozó, gyönyörű könyvekből, amelyek gazdag illusztrációjukkal és könnyed stílusukkal mind a fiatal olvasókat, mind a szülőket lenyűgözik. Íme a zöld történetmesélés négy szívhez szóló megközelítése.
Szabó Imola Julianna: Szimona és Zsabka
Szabó Imola Julianna könyve Simona Kossak lengyel biológus, természetvédő és feltaláló rendkívüli történetét beszéli el. Szimona Zsabkával, a vaddisznóval élt együtt az erdő mélyén, akit ő maga nevelt fel. Közös kalandjaik – a vaddisznópopuláció és más erdei állatok védelme az ipari terjeszkedés veszélyei közepette – a szerző meleg, részletes illusztrációi és történetmesélése révén válnak egyszerre gyengéddé és erőteljessé.
A természet felfedezése Mimóval és Csipekkel
A Bábozd Zöldre Egyesület által létrehozott Mimó és Csipek-könyvek a természetjárás örömérét közvetítik a gyerekek és a szülők felé. Történeteiket környezetmérnökökkel és kreatív szakemberekkel fejlesztették ki, így olyan könyvek születtek, amelyek ötvözik a mesét, a tudományt és a játékosságot. Minden könyv tartalmaz egy mini-enciklopédiát, amely segít a gyerekeknek felismerni a valódi állatokat és növényeket. Néhány történet a zene által is életre kel a Liszt Ferenc Kamarazenekarral együttműködésben zenés bábelőadás és zenés mesekönyv formájában.
Csirimojó — Nagy témák kedvességgel
A Csirimojó Kiadó és nonprofit szervezet a tabuk gyengéd és őszinte megtörésére specializálódott. Könyveik a csapatmunkára, az empátiára és a problémamegoldásra összpontosítanak olyan fantáziadús karaktereken keresztül, mint amilyen a részecskegyorsítót építő borz vagy Greta, a bálna, akit csak valódi csoportos erőfeszítéssel lehet megmenteni. Mind a történetmesélés, mind a fizikai könyv formátumát kiterjesztik, új formákkal, méretekkel és témákkal kísérletezve a gyásztól a fenntarthatóságig. Ezzel nemcsak a perspektívánkat tágítják, hanem magát a magyar könyvpiacot is.
A Csimota papírszínháza
A Papírszínház egy ház alakú, fából készült keretbe helyezve tárja elénk a mese illusztrációit, melyet kézzel váltogatnak, mint az analóg diákat. Minden kép egy műalkotásnak érződik. A Csimota Kiadó több mint egy évtizede hozza el a környezetvédelmi témákat a közösségekbe, bizonyítva, hogy a történetmesélés lehet képernyőmentes, tapintható és lebilincselő nagyobb csoportok számára. [A témához kapcsolódó papírszínház-mesék: Mire jó egy lyukas zacskó zacskó? (írta: Kollár Árpád, illusztrálta: Szimonidesz Hajnalka), Nem a mi gondunk (burmai népmese nyomán írta: Német Orsolya, illusztráció: Grela Alexandra)]
Itt a vége, fuss el véle
Gyerekekkel a klímaváltozásról beszélgetni ugyanolyan nehéznek tűnhet, mint meggyőzni egy totyogót arról, hogy a brokkoli egy barátságos kis fa. De a megfelelő könyvvel a megfelelő időben a takaró alá bújva a beszélgetés örömtelivé és meglepően természetessé válik.
És amúgy meg ki tudja? Egyetlen esti mese egy vaddisznóról, egy okos borzról vagy egy Greta nevű bálnáról talán elindíthatja azt az ötletet, amely aztán megmenti a bolygót.
Legalább plusz tíz perc összebújást nyerhetünk vele. És ha ez nem menti meg a világot, akkor nem tudom, hogy mi igen.
Az eredeti beszámoló angol nyelven itt olvasható: MelìMarvel
Magyar szöveg: Verka
A kerekasztal-beszélgetés vendégei voltak:
Csányi Dóra, a Csimota Kiadó főszerkesztője
Gál Noémi, környezetmérnök, meseíró (Bábozd Zöldre Egyesület)
Nádas Zsófi, szerkesztő, grafikus (Bábozd Zöldre Egyesület)
Peťovská Flóra, a Csirimojó Kiadó művészeti igazgatója
Szabó Imola Julianna író, tervezőgrafikus
A beszélgetést vezette: Prajda Anita
Új könyveink, amelyek a témához kapcsolódóan már kölcsönözhetőek az Anyahajó könyvtárából:
Cali, Davide: A medve és a kardja
Golasovská Čechová, Monika: Füvészkönyv
Groovie, Annie: Leon és a környezetvédelem
Mimó és Csipek – A kincskereső küldetés
Mimó és Csipek – Túl a Kacat-hegyen
Nagy Réka: Bolygómentő kézikönyv szuperhősöknek
Nagy Réka: Bolygómentő szakácskönyv
Smatana, Simona: Méhész Dodó
Szabó Imola Julianna: Szimona és Zsabka
Vibók Ildikó: Kezünkben a világvége
Vostradovská, Tereza: Egérke enciklopédiája
A program az Anyahajó Egyesület „Felnevelni egy jobb világot – Anyaközpontok a fenntarthatóságért” című projektjének keretein belül valósult meg az Európai Unió társfinanszírozásával. Tartalma az Anyahajó Egyesület kizárólagos felelősségét képezi és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.
