ANYAHAJÓS SZTORIKAMPÁNY – történetek arról, ki hogyan csatlakozott az Anyahajó közösségéhez.
Úgy emlékszem, hideg ősz volt, és mire elkészültünk, már le is ment a nap. De akkoriban olyan nehéz volt a napokban valami felcsillanó történést találni, ami motiválna annyira, hogy ne lehessen egy legyintéssel elhalasztani. Ez a kiserdei halloween is kicsit ilyen volt, de ha már végigcsináltuk a felöltözős hercehurcát, elindultunk, leszamilesz.
Emlékszem, akkoriban a világot kb. egy magasságból láttam, minden idegszálammal azon voltam, hogy elkapjam az elbotló járni tanulót. Vágytam emberek közé, de egy nagy elérhetetlen masszává olvadtak. A kiserdei halloweenből is csak a tábortűzre való rácsodálkozás, a sütőtöklé újdonsága, és a mesefogócska maradt meg, amit nem értünk utol. Bálint beolvadt a masszába, aztán, amikor előtűnt, hazafelé mondta, hogy találkozott Kiserdővédőkkel, meg valami Anyahajósokkal, szerinte tetszene nekem. Megkerestem a programjaikat.
Az ismerkedős alkalom volt, amiről úgy éreztem, kinyúl értem is, a kirakatban ácsorgóért. De ebből nem volt olyan sűrűn, és jónéhány elment mellettünk, míg egyszer csak január lett. A január meg hozott nekem tettvágyat, és közben elképzeltem, hogy mit csinálhatnak az ilyen anyahelyeken. Magamban szépen ki is dekoráltam, és kitaláltam én mivel tudnék hozzájárulni egy ilyen közösséghez.
Így egy saját a belső Anyahajó képével felvértezve mentünk el Samuval először a valódi Anyahajóba az Anyahajóval ismerkedni. Meglepődtem, hogy nem tolonganak. Rajtam kívül már mindenki ismeri? Jula és Blanka fogadott, időközben egy férfi is becsöppent. Mint kiderült, neki nagyon örülünk, a támogatók képviseletében jött, örömhírrel.
Hallgattam Blankát, mesélt a helyről, a történetükről. Úgy éreztem, csupán attól, hogy anya vagyok, beleolvadok a közös szálba, azon nyomban a történetébe. Végre az embermasszából kiválnak arcok és kapcsolódhatok. Megvárnak.
Elmeséltem az ötleteimet is, és meglepődtem, hogy sokkal természetesebben, nyitottabban fogadták, mint reméltem. Abban a pillanatban az ötletek startpontra álltak. Mindegyik meg akart valósulni, nem volt már bennük egy fikarcnyi nehéz kérdés sem, ami gátolta volna őket.
Szóba került az anyasötét. A hely, az érzés, amiről nem szólnak a várandósság lilasága alatt szembejövő képek, történetek. Engem akkoriban nagyon foglalkoztatott, és semmi másról nem akartam beszélni csak a tabukról. Az anyasötétről. És Blanka értette. És az anyasötét ettől egy kicsit ki is világosodott.
Persze, időközben kiderült, hogy azért mások nem szoktak így ajtóstul betörni a dolgok közepébe. De lettek Babadala koncertek, amik segítettek visszatalálni a zenész önmagamhoz. Így lett a Csendzengés, ami azóta is a legmélyebbről fakadó szerelemprojektem. Itt vállaltam fel először azt, hogy szeretnék nők körében kísérletezni mozgással, énekhanggal oly módon, hogy közösen felszabaduljunk a ránk ülepedett kötöttségekből.
Az Anyahajó lett az a hely, aminek a délelőtti fényeiben az anyaságomat élhettem sokkal színesebben, mint amit egy játszótér nyújthatott. Az embereknek lassan neveik lettek, száguldó órák, izzadó, sietős odajutások, elkésve beesések, de főleg jó sok kacagásba torkolló kiöntött anyaéletizék, gyerekzsivaj és a zöld szőnyeg helye.
Az Anyahajó délutáni és esti fényei meg a szülőségem jobbá tételének törekvéseit világították. Családmenedzsment csoportban, szülőségre hangoló előadásokra jártam. Itt telt az énidőm is.
És volt, amikor a házigazda szerepébe bújtam, és én vártam az anyákat feltöltekezésre, miközben engem elmondhatatlanul töltött, hogy kiléphetek ilyenkor egy órára az Anyuka- keretből.Mire a második várandósságomhoz érkeztem, a szülésre bocsájtó szertartásomon, az Anyahajóban ülve egy teljesen megváltozott női kör ölelésében ülhettem, mint az első szülésem előtt. Anyák, nők, társaim, barátaim lettek, akikkel nagyon szorosan összekötött egy friss, de annál mélyebb szál, amiknek egy részét az Anyahajó hétköznapjainak köszönhetek. Ez az összefonódás olyan erős, hogy a legváratlanabb pillanatokban is megtart. Van, hogy komatállal, van, hogy egy Hová tűntél? kérdéssel, vagy egy lendületes Páros Meghallgatással, vagy egy-egy jókor felidézett emlékkel. (Reni)