Kétszer kaptam komatálat.
Az első májusban volt, és minden másnap lecsót hoztak a kedves nők, akik szívükön viselték családunk élelmezését. Soha ennyiféle ízű-összeállítású lecsót nem kóstoltam ezelőtt! Óriási élmény volt – de lehet, hogy erről a gyerekeim másképp nyilatkoznának… (A gyerekek nem mindig fogadják nyitottan más konyhák ízvilágát – ez hozzátartozik a képhez. Sokszor ettek ezidőtájt tejbegrízt. :-D)
A komatál-főzők mind megcsodálták a babát és egy-két jó szóval megerősítettek: pihenjek, élvezzem a békés gyermekágyas napokat.
A második menethez szülnöm se kellett! Amikor átalakítottunk-felújítottuk a lakásunkat, a beköltözés után még hetekig nem volt konyhánk. Volt viszont rengeteg munkánk és pakolnivalónk + 3 nyári vakációját töltő gyerekünk. Végső elkeseredésemben az anyahajósokhoz fordultam: volna-e mód arra, hogy a helyzetre való tekintettel főzzenek nekünk egy-két hétig? Volt. Jöttek és hoztak sörben sült csirkét petrezselymes rizzsel, bolognaival töltött cukkinit, rakott krumplit. És persze lecsót.
Akik ekkor jöttek, mind megcsodálták a lakást és tettekkel is hozzásegítettek a még alakuló rendhez: volt, aki a költözős dobozokat vitte el, volt aki a gyerekeket, mások egy kis takarítással vagy jó ötletekkel járultak hozzá, hogy élhetőbben teljenek zűrös napjaink.
Segítséget elfogadni és kérni nagyon menő dolog.
(Blanka)
————————————
Ez itt az Anyahajó Anyaközpont 3. sztorikampánya! Adni jó, sőt kapni is: az anyaság során bőven akad olyan élethelyzet, amikor egyáltalán nem szégyen segítséget kérni, sőt van, amikor kell is – ilyen a gyermekágyas időszak. Az újszülött érkezésekor az egyik legkedvesebb figyelmesség a család felé a minden földi jóval megpakolt komatál, amit az ismerősök, környékbeliek, tiszteletbeli komák és komaasszonyok készítenek és visznek egymást váltva a kisbabás házhoz. A szívhez (és a kipihent kismamához) a gyomron át vezet az út – erről az útról gyűjtöttünk össze most történeteket. Ha nektek is van egy jó ízes komatálas sztoritok, akár adtatok, akár kaptatok, osszátok meg velünk! Vigyük hírét a komatálnak és tartsuk életben ezt a zseniális hagyományt! ?