Petra története

ANYAHAJÓS SZTORIKAMPÁNY – történetek arról, ki hogyan csatlakozott az Anyahajó közösségéhez.

Az első kisfiam születésekor még nem volt Anyahajó, így kínomban a munkahelyemre, a férjem munkahelyére, plázákba és múzeumokba jártam a gyerekkel. Mindegy, csak ne legyünk otthon, mert a monotonitástól befordultam. 

A második gyereknél elvileg már sosincs egyedül az ember, de gyakorlatilag mégis. Így örültem, amikor egy játszóterezés alkalmával ajánlotta egy anyuka a verekedős kétévesemhez, hogy nézegessem a Dési plakátjait, ott vannak anyaprogramok. Először egy szoptatási tanácsadósra mentem el, nagy reményekkel.

És sírva jöttem el. Túl nyugodt volt a tanácsadó, ami nekem akkor szenvtelenségnek tűnt, úgy éreztem, nem értik meg a problémámat, és tovább erősítették bennem a bűntudatot.

Otthon kibosszankodtam magam, hogy minek mutatom a legesendőbb részem idegeneknek, ha segíteni sem tudnak, aztán pár nap múlva elmentem egy testvérféltékenység témában tartott beszélgetésre. Teljesen ellazultam a megértő közegtől, a hasonló problémáktól és az ítélkezésmentes meghallgatástól.

Nagyon megnyugtató hatással volt rám ez az érzés, ezért a tapasztalásért járok vissza rendszeresen, és az sem zavar, ha nem mind így sikerül.”(Petra)