ANYAHAJÓS SZTORIKAMPÁNY – történetek arról, ki hogyan csatlakozott az Anyahajó közösségéhez. Nekem az első emlékem az Anyahajóról egy Hordozókörös alkalom, amit még az idősek napköziotthonában tartottak. Emlékszem, ahogy első gyerekes anyukaként tologatom Bencét Wekerlén, és közben arra gondolok, hogy ez így kibírhatatlanul unalmas és magányos, nehogy már erről szóljon az új életem. Kéne valami program, … Tovább olvasom
ANYAHAJÓS SZTORIKAMPÁNY – történetek arról, ki hogyan csatlakozott az Anyahajó közösségéhez. Első gyerekes anya voltam, Borival indultunk el, ő hívott, hogy menjek, mert tök jók a programok az Anyahajóban. Kicsit szorongtam, erre biztosan emlékszem, mint minden új helyzettől. Ráadásul Marcival, a kisfiammal is friss volt a kapcsolatunk, és minden kimozdulás óriási kihívásnak tűnt akkoriban (Hogy … Tovább olvasom
ANYAHAJÓS SZTORIKAMPÁNY – történetek arról, ki hogyan csatlakozott az Anyahajó közösségéhez. Amikor először feltámadt bennem az igény arra, hogy jó lenne más anyákkal ismerkedni, nem volt határozott elképzelésem arról, mit várok ezektől a találkozásoktól. Egyszerűen csak társaságot kerestem magamnak és a féléves első gyerekemnek. Túl voltam a szülővé válás első sokkján, nyakig ültem egy feldolgozatlan … Tovább olvasom
ANYAHAJÓS SZTORIKAMPÁNY – történetek arról, ki hogyan csatlakozott az Anyahajó közösségéhez. Az Anyahajó létezéséről egy kiragasztott plakátnak köszönhetően szereztem tudomást. Sokszor elsétáltam mellette a közeli parkban, ízlelgettem magamban a különös szavakat, amiket nem igazán tudtam értelmezni: anyahajó, babadala…. babadala, anyadala, anyababa, babahajó, hajódala – szinte mondókává álltak bennem össze a színes-vidám plakát szavai, miközben a … Tovább olvasom
Új online program az Anyahajó kínálatában! Blanka elmesélte, milyen élményeket szerzett az első alkalommal. Nagyon vágytam már mozogni Az utóbbi hónapokban ez kimaradt a mindennapjaimból. Tornáztam már ezelőtt Verával a Gyerünkanyukám oldal programjaiban, és már egy ideje készülök eljárni az anyahajós jógacsoportba is, szóval az elhatározásom a csatlakozásra nem volt hirtelen és váratlan. A komolyságát … Tovább olvasom
A legnagyobb sikernek mégsem azt tartom, hogy át tudtam adni a tudásomat, hanem inkább azt, hogy létrejött egy kis közösség, akik a tanfolyamon kívül is szeretnének összejönni, találkozni, együtt lenni, és nem csak azért, hogy együtt közösen horgoljanak (persze, ez is nagyon szuper), hanem azért, mert együtt lenni jó.
Ünnepi nap a mai. Sok álmodozás, tervezés, tárgyalás, újratervezés, újratárgyalás előzte meg, hogy használatba vehessük a Ferencvárosi Önkormányzat Toronyház u. 3/b fsz. 6 alatti helyiségét. Igen, azt, a sikátorban 🙂 Tavaly nyáron fordult újra komolyra a dolog, ősz elején együttműködési szerződés köttetett, októberben pedig a kezünkben volt a kulcs. Szerencsére a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány türelemmel … Tovább olvasom
A magazin a támogatásra érdemes civil szervezetek sorában, az Adakozz! rovatban most minket mutat be. Az elindulás óta több mint 40 önkéntes dolgozott együtt azon, hogy legyen egy hely a lakótelepen, ahol az anyák találkozhatnak és kicsit kifújhatják magukat. Változó intenzitással, ahogyan az élethelyzetek is változnak, mert ez ilyen műfaj. Van, aki azóta elment, van … Tovább olvasom
A 2017. december 21-én, az Anyahajó Karácsonyán elhangzott „ünnepi beszéd” eredeti szövege:
Intenzíven karácsonyozunk idén.
November vége óta készülünk az Aranykapu Közösségi Karácsonyra.
Múlt héten végig jelen voltunk.
És most megint itt vagyunk, megint Karácsony a téma!
Én ezeken, meg az otthoni dolgokon kívül “elméletben” is készülök az ünnepre… Gondolkodtam, mit jelent nekem, hogyan lenne jó csinálni. Milyen legyen otthon, hogyan ünnepeljünk itt?
Meg ugye, készültem erre a beszédre…
(az inkognitó megőrzése miatt, a résztvevőkről kép nélkül) Jelentem, 7 felnőtt és 1 gyermek aktív résztvételével sikeresen lezajlott a Félpárevezős Klub első személyes találkozója. 🙂 Bevallom, minden várakozásomat felülmúlta a létszám! Pedig lélekben arra is felkészültem, hogy egyszál magam kell majd felfaljam a sok nassolnivalót, amivel jó háziasszony módjára készültem (na, senki ne higgye, otthon … Tovább olvasom
Kicsit későn készültem ezzel a bejegyzéssel, de talán most is jó lesz olvasni, amikor folyik az aláírások gyűjtése azért, hogy valódi közösségi tervezés valósulhasson meg a lakótelepen.
Május 12-én péntek este, 6 órától a KultúrAktív Egyesület jött el hozzánk a Dési Huber Művelődési Házba. Az általuk kitalált Urbanity játékot hozták el, melynek segítségével együtt gondolkodhattunk a lakótelepi közterek témájában. Ez egy felnőtteknek szóló társasjáték, amely arról szól, hogy beszélgessünk, vitatkozzunk, döntéseket hozzunk a nagyvárosi környezet problémáiról. A játék mottója, hogy jó válasz nincs, csak azzal jutunk előbbre, ha megismerjük egymás véleményét. Amikor először hallottam róla, már nagyon érdekelt, de arra, amit még a Kerthatár Közösségi Kertbe szerveztek, nem jutottam el. Azon túl, hogy kedves barátnőm kultúrAktívos, személy szerint nagyon szeretek társasozni, így tudtam, hogy itt a helyem, s felvállaltam a háziasszony, szervező szerepét Anyahajó részről. S mivel társas fan vagyok, a játékmenetről is fog szó esni.